A Dipnoik (tüdőshalak) élő kövületek, a halak egy prehistorikus korból fennmaradt csoportjába tartoznak, melyeknek kezdetleges tüdejük van: szárazság idején alkalmazkodnak a környezetükhöz és apró, nedves üregekben húzzák meg magukat, közben a légkör oxigénjét használják.

Az Oi Dipnoi trió költészete hagyomány és újítások találkozásából született: a kettő párbeszéde folyamatosan gazdagítja mindkettőt, Szicília zenei kultúrája új értéket nyer benne. Ez az örökség a sok hangszeren játszó Valerio Carionének köszönhető, aki összegyűjtötte a régió dallamait. E tradíció főszereplői a pásztorok, földművesek, kocsisok – egy olyan világ, melyet Szicília híres tizenkilencedik századi, huszadik század eleji híres írói alaposan feltérképeztek. Ebből született ez az eredeti repertoár, melynek témáit a tangóharmonika fejti ki elektromos ütőhangszerek vagy nagybőgő kíséretében. Az eredmény egy új, egyéni hangzás, a jazz és a progresszív hagyományos népi zene elbűvölő és könnyed keveréke. 2015-ben megjelent első albumukon vendégművészként közreműködik Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos, a Kaláka zenekarból.

2018-ban megjelent második albumukon vendégzenészként az USÁ-ból közreműködik Laura Cortese & the Dance Cards. 2019-ben a szicíliai trió a hagyományos litván népdalokat éneklő Saucējas-szal stúdióba vonult, hogy rögzítsék a Maģa, maģa ābelēna (kicsike almafácska) című dalt.

A 2013-ban alakult zenekar számos fesztiválon sikert aratott, többek között Olaszországban, Franciaországban, Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, az Egyesült Királyságban, Litvániában, Spanyolországban, Indiában, Chilében és Ausztráliában.

Valerio Cairone – harmonika, duda, kasztanyetta, ének
Marco Carnemolla – nagybőbő, érintő nélküli gitár, ének
Mario Gulisano – bodhrán, cajón, dumbek, darbuka, rig, tamburin, doromb, kasztanyetta, ének